„Semmi újat nem teremtünk, a mi munkánk csak az, hogy megvilágítsuk, ami az emberben rejtve van”.
- Rav Menachem Mendel Kotzkból

Természet

• A természetben csodálatos egység van, minden elem kiegészíti a másikat, és mindegyik egyformán szükséges a működéshez.
• A természet egy szerves rendszer és minden része összekapcsolódik egymással.
• Ez egy olyan rendszer, amely két irányban nyitja meg számunkra a kapcsolatot és az együttműködést:
  • Egyrészt létezik az összes alkotórész egyesülése
  • Másrészt pedig létezik differenciálódás és megosztottság, ami a természeti elemek nagy változatosságának létrejöttéhez vezet.
• Az ember nem áll a természet felett, hanem része annak a rendszernek, amely hatalmas és összetett, és számtalan láthatatlan kötelékkel kapcsolódik hozzá. 
• Az emberi kapcsolatokban a megszerzés és az adakozás közötti egyensúlytalanság az általános Természettel való  egyensúlytalansághoz vezet.
• Ennek következtében az emberiség szenvedéseknek van kitéve, melyek: egyrészt depresszió és különböző válságok, másrészt „természeti katasztrófák”, gazdasági és környezeti válságok, járványok stb.

A tudomány és a Kabbala Bölcsessége között

A tudomány a fizikai valóságot vizsgálja, ismereteket épít, rendszerez és tapasztalati módszerekkel próbálja megmagyarázni a világunkban lévő  jelenségeket. 

• Az elfogulatlanság elve
• A megcáfolhatóság elve
• Az elvonatkoztatás
• A következetesség

„A mi lényegünk olyan, mint a valóságban minden részlet lényege, ami nem több és nem kevesebb, mint a kapni akarás“.
- Baal HaSulam „Bevezetés a Zohár  könyvébe” 20. pont

„Maga a bőség olyan, mint egy óceán. Van, aki egy gyűszűvel merít belőle és van, aki egy vödörrel, és így tovább”.
- RABASH, Válogatott idézetek. 798. cikk, „A kicsiny érdeme”

„A Kabbala egész Bölcsessége csak abban áll, hogy megismerjük a Felsőbb Vágy vezetését, hogy miért teremtette meg mindezeket a teremtményeket, mit akar velük, és mi lesz a végeredménye a világ fejlődésének.”
- RAMCHAL, Da’at Tevunot

A kapni akarás jellemzői

• Vágyaink folyamatosan növekednek.
• A sok erőfeszítéssel elért beteljesülés rövid ideig érezhető, majd eltűnik.
• Amikor a beteljesülés eltűnik, még nagyobb ürességet hagy bennünk.
• Minél magasabb az élvezet minősége, annál hosszabb ideig tart a vágy beteljesülése.
• Vágyaink nem állnak az ember irányítása alatt.
• Vágyainkat erősen befolyásolja/irányítja a környezet.
• A vágyakat nem lehet eltörölni, de szenvedéssel csökkenthetők.
• Egoizmus = önmegvalósítás mások kárára.
• A vágy, mint anyag semleges. Nem áll az ember irányítása alatt.
• Az ego = természetes gyűlölet a másik ember iránt, az ember     mindig saját maga  kiteljesedését fogja előnyben részesíteni a másik ember kiteljesedésével szemben, és általában a saját kiteljesedése a másik ember kárára történik.

A Kabbala Bölcsességének meghatározása

„Ez a bölcsesség nem több és nem kevesebb, mint gyökerek sorozata, amelyek ok és következmény útján lógnak lefelé, rögzített, meghatározott törvényeket követve, amelyek egyetlen, magasztos célba fonódnak, amelyet úgy írnak le, mint „ az Ő Istenségének kinyilatkoztatása teremtményei számára ebben a világban”.
- Baal HaSulam, A Kabbala Bölcsességének lényege